Kategóriák
Technológia

A SpaceX holnap újabb történelmi űrhajós küldetést indít

A SpaceX Falcon 9 rakétája és a Crew Dragon űrhajó visszatér a kilövőálláshoz, és ezzel megkezdődik a SpaceX második űrhajós küldetése alig egy hónapon belül. A fedélzeten négy hivatásos űrhajós lesz, akik a Nemzetközi Űrállomásra utaznak, melyikük az első fekete nő, aki csatlakozik az ISS legénységéhez.

Ez a Crew-4 nevű küldetés visszatér a SpaceX által a NASA-val partnerségben végrehajtott legénységi indításokhoz, miután a vállalat hétfőn befejezte az első, kizárólag magánvállalkozók által, vagyonos, fizető ügyfelek számára végrehajtott küldetést az űrállomásra. A Crew-4 a tervek szerint szerdán kora hajnalban – egészen pontosan ET 3:52-kor – száll fel, majd aznap este 8 óra körül érkezik meg az ISS-re.

A Crew-4 fedélzetén Kjell Lindgren (a küldetés parancsnoka), Robert Hines és Jessica Watkins, a NASA űrhajósai, valamint Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő, aki az Európai Űrügynökség nevében repül.

A SpaceX AX-1 nevű, teljesen magánjellegű küldetésének befejezése és a Crew-4 indítása között eltelt kevesebb mint 40 óra példa nélküli a vállalat számára. Kathy Leuders, a NASA emberes űrrepülésekért felelős vezetője egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a biztonsági csapatok felismerték, hogy „lépésről lépésre” kell haladniuk.

„Ez az az időszak, amikor pihenned kell, és fel kell készülnöd a repülésre, de közben figyelned kell a hardvert, és meg kell bizonyosodnod arról, hogy a helyes döntést hozod” – mondta Leuders.

Itt van minden, amit a Crew-4-ről tudni kell.

Mitől történelmi ez a repülés?

Watkins lesz az első fekete nő, aki teljesíti ezt a küldetést.

Bár több mint egy tucat fekete amerikai – köztük négy fekete nő – utazott az űrbe azóta, hogy Guion Bluford 1983-ban elsőként tette ezt meg, egyetlen fekete nőnek sem volt lehetősége hosszabb ideig az űrben élni és dolgozni, ahogyan azt az ISS 2000 óta több mint 200 űrhajósnak tette lehetővé.

„Ez mindenképpen fontos mérföldkő, úgy gondolom, mind az űrügynökségünk, mind az ország számára” – mondta Watkins egy múlt havi sajtótájékoztatón. „Azt hiszem, ez tényleg csak egy tisztelgés az előttem járó fekete női űrhajósok öröksége előtt, valamint az előttünk álló izgalmas jövő előtt.”

Hosszú múltra tekint vissza a NASA-nál, hiszen pályafutását gyakornokként kezdte, és korábban a NASA Ames Kutatóközpontjában (Mountain View, Kalifornia) és a Jet Propulsion Laboratory-ban (Pasadena, Kalifornia) dolgozott, ahol a Curiosity marsjáróval dolgozott. Geológus végzettséggel tanulmányozta a vörös bolygó felszínét.

Watkins legénységi társai a „Watty” becenéven emlegetik.

Ki van még ezen a küldetésen?

A mostani küldetés legénysége az elsők között van, amelyben ugyanannyi nő van, mint férfi. Cristoforetti, aki korábban, 2014-ben már járt az ISS-en, egyben az egyetlen nő az ESA űrhajós testületében. Cristoforetti azonban a múlt hónapban újságíróknak azt mondta, hogy a helyzetnek „hamarosan vége lesz”.

„Az év végére mindenképpen számítunk néhány nagyszerű női kollégára [az ESA-nál]” – tette hozzá.

Cristoforetti, az olasz légierő veteránja, aki vadászpilóta-szárnyakat szerzett, 2009-ben csatlakozott az ESA-hoz.

Hines 22 éve szolgál az amerikai légierőnél, és ez lesz az első űrutazása, mivel 2017-ben beválasztották a NASA űrhajós testületébe.

Lindgren, aki a küldetés parancsnoka lesz, sürgősségi orvosi képesítéssel rendelkezik, és korábban repülési sebészként dolgozott a NASA Johnson Űrközpontjában, ahol más űrhajós küldetéseket támogatott. Lindgren Tajvanon született, és gyermekkora nagy részét Angliában töltötte, mielőtt az Egyesült Államokba költözött és az amerikai légierő akadémiájára járt.

A négy asztronauta hónapokig együtt edzett, és még arra is szakítottak időt, hogy egy kis tanórán kívüli kötődést alakítsanak ki. Watkins megjegyezte, hogy kajakozni mentek Kelet-Washingtonba, „csak azért, hogy egy kis időt töltsenek azzal, hogy megismerjék egymást, és megértsék, hogyan működünk… és mi az, ami mindannyiunkat mozgat, és azt hiszem, ez nagyon fontos lesz”.

„Remekül kijövünk egymással. Nagy öröm, hogy ezek az emberek a csapatban vannak” – tette hozzá Lindgren.

Hogyan jutnak el az űrbe?

A legénység a SpaceX Crew Dragon kapszula fedélzetén utazik az ISS-re, ami a hetedik legénységi küldetés lesz a 2020-as szolgálatba lépés óta.

Bár a SpaceX úgy tervezte a Crew Dragon-t, hogy újrafelhasználható legyen, és már három kapszula is üzemel, a Crew-4 egy vadonatúj űrhajó fedélzetén fog repülni.

Az űrhajósok választhatják ki a kapszulájuk nevét, és ez a csoport a Crew Dragon „Freedom” nevet választotta.

A Crew Dragon-t a SpaceX a NASA-val kötött 2,6 milliárd dolláros szerződés alapján fejlesztette ki a „Commercial Crew Program” részeként. A program lényege az volt, hogy a NASA megrendelői szerepbe kerüljön – lehetővé téve a magáncégek számára, hogy új űrhajót tervezzenek, építsenek és teszteljenek a NASA űrhajósainak szolgálatára, miközben a vállalat tulajdonjogot kap a jármű felett.

Mivel a SpaceX irányítja a járművet, képes arra, hogy bárkinek eladja a helyeket, akinek csak akarja, ezért a vállalat most befejezett, kizárólag magáncélú küldetése és egy korábbi, tavaly szeptemberi űrturisztikai küldetése is ilyen volt.

A NASA hatalmas sikernek ítélte a programot, és az űrügynökség ugyanezt a szerződéskötési módszert alkalmazza a Hold felfedezésére irányuló erőfeszítéseiben részt vevő több jármű esetében is.

Mit fognak csinálni az űrben?

A szerda esti érkezés után a legénységet az ISS-en már tartózkodó űrhajósok – köztük három NASA-asztronauta és egy ESA-űrhajós, akik a SpaceX Crew-3 küldetésének részesei voltak -, valamint három orosz űrhajós fogadja majd.

Lesz egy ötnapos átadási időszak, amely alatt a Crew-3 űrhajósok segítenek a Crew-4 űrhajósoknak beilleszkedni, mielőtt a Crew-3 hazatérne a saját SpaceX Crew Dragon kapszulájával.

Ezután a Crew-4 űrhajósai nekilátnak a tudományos kísérleteknek és az űrállomás karbantartási feladatainak, amelyek a teendőik között szerepelnek.

„A kísérletek az immunrendszerek öregedését, a szerves anyagok betonalternatíváit és a szív- és légzőszervi hatásokat vizsgálják majd a mikrogravitációnak való hosszú távú kitettség alatt és után” – olvasható a NASA közleményében. „Ez csak néhány a több mint 200 tudományos kísérlet és technológiai bemutató közül, amelyekre a küldetésük során kerül sor”.

A Crew-3 a tervek szerint szeptemberben tér vissza az űrből, nem sokkal azután, hogy a SpaceX elindítja a Crew-5 küldetését.

forrás

Kategóriák
Technológia

Egy hét késés után hazafelé tart a SpaceX teljesen privát űrhajós küldetése

A Nemzetközi Űrállomásra indított első, kizárólag magáncégek által végrehajtott küldetés vasárnap este megkezdte visszatérő útját, miután az időjárás és más kedvezőtlen körülmények miatt a késések sorozata miatt a küldetés a vártnál egy héttel tovább tartott.

Az AX-1 nevű küldetést a houstoni, texasi székhelyű Axiom Space startup cég közvetítette, amely rakétautakat foglal, biztosítja az összes szükséges képzést, és koordinálja az ISS-re való repüléseket bárki számára, aki megengedheti magának.

A legénység négy tagja – Michael López-Alegría, a NASA korábbi űrhajósa, akiből az Axiom alkalmazottja lett, aki a küldetés parancsnoka; Eytan Stibbe izraeli üzletember; Mark Pathy kanadai befektető; és Larry Connor ohiói ingatlanmágnás – vasárnap 21:10 órakor, EST szerint este 9:10-kor hagyta el az űrállomást a SpaceX Crew Dragon kapszulája fedélzetén. De mint már annyiszor ezen a küldetésen, most is volt még egy késés: a kapszula 15 perccel az eredetileg tervezett 20:55-ös indulási idő után indult el, mivel a kapszulában tartózkodók kisebb kommunikációs problémákkal küszködtek.

Körülbelül egy napot fognak szabadon repülni a pályán, mielőtt visszazuhannak a légkörbe és ejtőernyővel landolnak Florida partjainál hétfőn délután 1 óra körül.

Az április 8-án indított AX-1 eredetileg 10 napos küldetésnek volt tervezve, de a késések miatt a küldetés körülbelül egy héttel meghosszabbodott.

Az űrállomáson töltött első 12 napjuk alatt a csoport szigorúan betartotta a napi 14 órányi tevékenységet, beleértve a különböző kutatóintézetek, egyetemek, technológiai cégek által tervezett tudományos kutatásokat. Emellett gyermekekkel és diákokkal videokonferencián keresztül tartott ismeretterjesztő rendezvényekkel is töltötték az időt.

Az időjárási késések aztán „egy kicsit több időt biztosítottak számukra, hogy elmerüljenek a kék bolygó figyelemre méltó látványában, és áttekintsék a küldetés során sikeresen elvégzett hatalmas mennyiségű munkát” – írja az Axiom .

Nem világos, mennyibe került ez a küldetés. Az Axiom korábban 55 millió dolláros ülőhelyenkénti árat közölt egy 10 napos útért az ISS-re, de a vállalat nem kívánt nyilatkozni a konkrét küldetés pénzügyi feltételeiről azon túlmenően, hogy egy tavalyi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ár „tízmilliós nagyságrendű”.

A küldetést az Axiom, a SpaceX és a NASA közötti nagyon szoros koordináció tette lehetővé, mivel az ISS-t a kormány finanszírozza és működteti. Az űrügynökség pedig elárult néhány részletet arról, hogy mennyit kér a 20 éves, Föld körüli pályán keringő laboratórium használatáért.

A NASA űrhajósainak szükséges támogatása minden egyes küldetés esetében 5,2 millió dollárba kerül a kereskedelmi ügyfeleknek, és a NASA által nyújtott teljes küldetéstámogatás és tervezés további 4,8 millió dollárba kerül. Az űrben tartózkodva csak az élelmezés becslések szerint 2000 dollárba kerül naponta és személyenként. A kereskedelmi legénység ellátása az űrállomásra és vissza további 88 000-164 000 dollárba kerül személyenként és naponta.

A NASA közleménye szerint azonban az AX-1 legénysége által az időjárás miatt az űrben töltött plusz napok nem növelik a saját személyes összköltségüket.

„Tudva, hogy a Nemzetközi Űrállomás küldetésének olyan célkitűzései, mint a nemrégiben végrehajtott orosz űrséta vagy az időjárási kihívások késedelmes lecsatlakozást eredményezhetnek, a NASA olyan stratégiával tárgyalta meg a szerződést, amely nem követeli meg a további lecsatlakozási késedelmek megtérítését” – áll a közleményben.

Nem ez az első alkalom, hogy fizető ügyfelek vagy egyébként nem űrhajósok látogatnak el az ISS-re, mivel Oroszország a Szojuz űrhajóin már többször adott el helyeket különböző tehetős, izgalmakat kereső embereknek.

Az AX-1 azonban az első olyan küldetés, amelynek legénysége teljes egészében magánemberekből áll, és a kapszulában az ISS-re és vissza tartó út során nem kísérik őket a kormányzati űrhajósok aktív tagjai. Ez az első alkalom, hogy magánszemélyek amerikai gyártmányú űrhajóval utaznak az ISS-re.

A küldetés elindított egy újabb vitát arról, hogy az embereket, akik fizetnek az űrbe, „űrhajósoknak” kell-e nevezni, bár meg kell jegyezni, hogy az ISS-re való utazás sokkal nagyobb idő- és pénzbefektetést igényel, mint egy rövid szuborbitális utazás egy olyan cégek által épített rakétán, mint a Blue Origin vagy a Virgin Galactic .

López-Alegría, aki 1995 és 2007 között négy űrutazáson vett részt a NASA-nál töltött ideje alatt, a következőket mondta erről: „Ez a küldetés nagyon különbözik attól, amiről a közelmúltbeli – különösen szuborbitális – küldetések közül hallhattak. Mi nem űrturisták vagyunk. Szerintem fontos szerepe van az űrturizmusnak, de az Axiom nem erről szól”.

Bár a fizető vásárlók nem kapnak űrhajós szárnyakat az amerikai kormánytól, bemutatták nekik az „Univerzális űrhajós jelvényt” – egy arany kitűzőt, amelyet nemrég tervezett az Űrkutatók Szövetsége, egy 38 ország űrhajósaiból álló nemzetközi csoport. López-Alegría a csoport űrállomásra érkezése után tartott fogadóünnepségen adta át Stibbe, Pathy és Connor számára a kitűzőt.

forrás